A könyvtárak, az egyetemek, a nagykereskedők és a forgalmazók kötelesek ISBN-t használni a nyomonkövethetőség érdekében.
A könyvkiadás címkézése nem használja a könyvtárakban használt azonosító és nyomkövető rendszereket.
Ehelyett a könyvtárak, az egyetemek, a nagykereskedők és a forgalmazók kötelesek ISBN-t (nemzetközi szabványkönyvszám) használni a hatékony nyomon követhetőség érdekében.
Az ISBN egy gépileg olvasható azonosítószám a könyvekben, folyóiratokban, e-könyvekben, hangkazettákban, videókban és szoftverekben.
Az ISBN-számozás több mint 35 éve használatban van, hogy segítsen a kiadványok szabványosításában világszerte.
A kiskereskedelmi termékekhez hasonló EAN13 vonalkódokkal szemben, az ISBN egy olyan szabvány, amely egy adott kiadó egyedi publikációjának és kiadásának egyedi azonosítóját határozza meg.
A könyvek hátoldalán található vonalkódokat Bookland EAN vagy EAN-13 vonalkód szimbólumoknak hívják.
Az EAN vonalkódot a könyv ISBN-jéből hozza létre. Bár az EAN13 vonalkód nagyon hasonlít az általános kiskereskedelmi termékekre,
a könyvek vonalkódjának generálásához használt számozási rendszer más.
2007 januárjától az ISBN 10 számjegyből 13 számjegyű kódrendszerbe került.
Az EAN-13 vonalkód öt részre van felosztva - mindegyik rész egy kötőjelrel van elválasztva.
Ez egy "978" előtaggal kezdődik, amelyet egy ország azonosítója, a kiadói azonosítója, egy cím azonosítója és egy számlálóval ellenőrzőt checksum zár.
Példa:
ISBN-10: 1234567890
ISBN-13/EAN: 978-1-234567-89-7
Míg sok kiadó a vonalkódokat közvetlenül a könyvkötegére vagy a magazin borítójára nyomtatja a szöveggel és a grafikával együtt, kis kiadványok vagy olyan elemek,
mint például a CD-k vagy DVD-k, címkékre lehet szükségük.
Ismerjük a vonalkód-szabványokat, és hogyan kell az ISBN-címkéket megtervezni.
Megfelelő címkézési anyagokkal rendelkezünk, és a címkézési folyamaton keresztül vezethetjük Önt a címkék nyomtatásától a saját nyomtatási rendszer kiválasztásában és beállításában.